KöltéSzerda // Válogatás kortárs szlovák költők verseiből IV.
A hárommal ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben az Pozsonyi kávé Bratislavában : 41 kortárs szlovák költő című kötetből szemezgetek.
A kötet a Magyar Napló Kiadó kiadása, és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Zrt. Kincsestár sorozat egyik tagja. Többedjére nyúlok ilyen kiadású kötethez, így lenyesem a többi információt. 🙂 (Ez az utolsó ilyen formátumú kiadvány, ahonnan merítek.)
Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon.
*
JÁN ŠVANTNER
Arc
Tvár
(ford. Kövesdi Károly)
Hamis arcát mutatja az idő
a síkság fölött szitál az eső
Ne hidd ha rózsát játszva kérkedik
hogy este a hangod felismeri
A zúzos hegyoldalról zúzmarával
éjjel a völgybe kúszik hol a szélben
hullámzanak a mélyen alvó rétek
maroknyi földből ürömillat árad
Reggel levetve a szorongás sminkje
mikor fénysugár vetül fénysugárra
világlik szinte csontig eltalálva
Indul szemében régi hazugsága
mellyel vitt volna be az ingoványba
hogy holnap más lesz azt ígéri
(forrás: Pozsonyi kávé Bratislavában. Budapest, Magyar Napló, 2021. p. 64.)
*
JÁN TAZBERÍK
Borotva
Britva
(ford. Merva Attila)
„Kígyófészek az erdő szélén”
(Guillaume Apollinaire)
Sziszegjünk hát, mint Apollinaire, írjunk és sziszegjünk a papír kígyófészkében
és keressük azt, kit szeretünk… Borotva vagyunk, de erről nem lehet csak úgy beszélni…
(tegnap ezt még másként képzeltem – sárban, hóban, halálban, ám a Szerelem létezik):
innét: így: a kígyófészken át: a borotva élére. Nem ijeszthetjük el a Szerelmet
azzal, hogy nincs…
(forrás: Pozsonyi kávé Bratislavában. Budapest, Magyar Napló, 2021. p. 65.)
*
PETER MIŠÁK
A CSÖNDRŐL EGYÜTT
O tichu spolu
Csöndben létezem
V tichu sa nachádzam
(ford. Aich Péter)
Gyógyszer a kenyér
úgy veszem kézbe
madaraknak morzsolom
a drága élelmet
Hallani rebbenésüket
amint tovaszállnak
A csönd nem
hangtalanság
de állapot
Nincs vége
csak körbe fut
Bensőjében
állandóan
együtt sodródik
víz és idő
(forrás: Pozsonyi kávé Bratislavában. Budapest, Magyar Napló, 2021. p. 67.)
*
MÁRIA BÁTOROVÁ
Koldusok utcája
Do ulíc bedárov
(ford. Tóth László)
Ebbe az utcába talpig
Feketében térek be hol
Feketén mosolyognak
Fekete ruhás nővéreim
Fekete-sötét gondolatok
Feketén havazzák tele
Az utcákat
Fekete koldusok
Serege vonszolódik mögöttem
Fekete-sötét a parlamenti
Figurácskák lelkiismerete
Fekete-komor lelkifurdalások
Korát éljük
Uram!
A Föld
E sarkában
Soha nem lesz
Feltámadás?
(forrás: Pozsonyi kávé Bratislavában. Budapest, Magyar Napló, 2021. p. 72.)
*
DAGMAR MÁRIA ANOCA
Akácfa
Agát
(ford. Kormos Sándor)
A sír fölött áll egy akácfa.
Szétteríti lombos koronáját,
szellő járja át
zöldjének minden árnyalatát,
és teljes nagyszerűségének dicsőségében
virágzik:
fehér virágfürtök mézzel illatoznak,
méhek zümmögése dalra fakasztja
az egész környéket.
Jóleső érzéssel fogom hallgatni majd.
(forrás: Pozsonyi kávé Bratislavában. Budapest, Magyar Napló, 2021. p. 78.)
*
Pozsonyi kávé Bratislavában katalógusunkban >>>
összeállította: Juhász István
Vélemények
Hozzászólás küldése
