KöltéSzerda // Válogatás kortárs cseh költők verseiből VI.
(Saját fotózás.)
Az öttel ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben az Itt minden tele van zenével : 35 kortárs cseh költő című kötetből szemezgetek.
A kötet a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, többedjére nyúlok ilyen kiadású kötethez, így lenyesem a többi információt. 🙂
Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon.
*
PETR BORKOVEC
Sonogram
Sonogram
(ford. Vörös István)
Franz Hammerbachernak
Rigó? – talán egy folyton növő
és folyton zsugorodó tuscsepp
hullik le a cső végéről. Kézbe
veszek egy levágott diófaágat,
mintha a gallyak közül egyenest
a helyére tért volna vissza, a törzsre,
a szemrehányástól hangos fej alá.
A levelek bőre alatt koponyákat kerestem,
szárak csontjait. A rigó énekelt.
A szakasz erre tört át az égerfák között
a folyóhoz, az ágakon foltok hintáznak,
hunyorognak, megkettőződnek
a száraz szélben. A túlpartot,
úgy tűnik, átfúrja egy aranyféreg.
Elszabadult facsemeték vidám csapata
és szennyvíz iszkol a döglött ponty elől,
milyen izgalmas, a szeme eliszaposodott,
és az eliszaposodott mellékág felé imbolyog,
ott ágak égnek a mindennapok tüzén,
virítanak, mint egy botanikai szakkönyvben,
a füst és hang nélküli lángból
hamu támad, fény szökken ki.
Kagylók és cserépdarabok
fénylenek a csíráktól zöld
iszapban. Szarkaszalagok
hordalékon, sáron, üledéken.
Egy uszály az agyagos partra vontatva,
még a nyikorgását is belepte a rozsda;
szétszakadt osztályozószalag,
nyelve a hajómélybe lóg,
mely kong a nyílt víz utáni vágytól.
Közben a rigó csak énekelt.
Szemközt az alkonyattal, egy kiugrón.
Micsoda változékony folt, mondtam magamban,
mintha madár lenne, hasonlít rá. De túl sok
minden találkozik benne. Az éneke is túl
egyforma volt, mint az írás a pénzérméken,
figyeltem, mindent egyformán nevezve
hallgatóztam. A rigó énekelt,
mostmár elhittem. Alighanem. Mintha.
(forrás: Itt minden tele van zenével. Budapest, Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. p. 144-145.)
*
LENKA KUHAR DAŇHELOVÁ
Tükör
Zcadlo
(ford. Vörös István)
Valaki köhögött.
Mint amikor
összetörik egy tükör –
azon a napon
bennem valami
jóvátehetetlenül
meghasadt.
(forrás: Itt minden tele van zenével. Budapest, Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. p. 148.)
*
LENKA KUHAR DAŇHELOVÁ
A dolgok rendje
Řád věcí
(ford. Vörös István)
Négy-öt éves vagy,
apád épp ráültetett
a begyújtott kályhára.
Fürdés előtt, pucéran.
Kimagyarázod a szórakozottságát.
Hogy káromkodik és megüt,
azért van, mert megijedt
a sírásodtól. Nem tudod,
melyik fáj jobban.
Mostantól úgy gondolod,
hogy az, akit
a leginkább szeretsz,
elkerülhetetlenül
bántani fog.
Hogy a te
dolgaid rendje
már csak ilyen.
(forrás: Itt minden tele van zenével. Budapest, Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. p. 149.)
*
JAROMÍR TYPLT
Hörspiel
Hörspiel
(ford. Robert Svoboda)
Ne járj a nyakára,
míg ő maga nem jelentkezik
perzselőn elnyújtott hang
mely szinte súrol ahogy csúszva
közeledik elhalad és maga mögött mindjárt
vissza is lő
az égési sebek sávjaiból.
Ekkor merészelj neki
mint sebesült az egyenlőnek
küldeni egy
kérdést
az évek óta elévült hangfelvételekből
kölcsönvett spiclihangon.
A testváltás
rövid próbája
ha netán legközelebb már elkezdődne
vagy még nem fejeződne be
a múltkori.
Spiclihangon amely
gondosan megélezett vékony
kötőtű- és fémrúdragyogások
között bukdácsol
mint egy váratlanul megperdült
és megszólalt
kalitka rácsán.
Becsapni őt
és legalább egy-két másodperccel késleltetni
a mordulását
s otromba válaszát
mire rájön ki húz vele ujjat
és morcosan elhúzza a csíkot
a hangból
a konok elzárkózás hangulatába.
Rejtekhely
mint az egyetlen célba talált kérdés.
Rejtekhely
mint az egyetlen célba talált válasz.
Ki találja fején a jóslatot.
Rejtekhely rejtekhely ellen.
(forrás: Itt minden tele van zenével. Budapest, Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. p. 159-160.)
*
BOGDAN TROJAK
Az elhunytnak keze, mint gyalu fanyele, áll ki
Úd nevožtíka jak rukojeť hoblíku trči
(ford. Efraim Israel)
Az elhunytnak keze, mint gyalu fanyele, áll ki,
Koporsódeszkát gyalulgat ott a halál, ni.
(forrás: Itt minden tele van zenével. Budapest, Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. p. 164.)
*
KATEŘINA RUDČENKOVÁ
Meglehet magad vagy a világítótornyon az a fény
Možná jsi sama to červené světlo na majáku
(ford. Efraim Israel)
Meglehet magad vagy a világítótornyon az a fény
mely az összeütközéstől véd hajót-repülőt
s nem is tudsz róla.
Meglehet épp te véded a kontinenst.
Meglehet hegy vagy és épp a te lábadon
van a homokban intim estebédhez
tojt sirálytojás.
Nagyon is meglehet hogy épp a te gyepeden
a te dűnéiden – a földkerekség egyetlen helyén –
fészkel ritka madarak raja.
Lépj hátra.
Magányodnak a Déli móló végén
mélyebb értelme lehet
nem puszta egyedüllét az.
(forrás: Itt minden tele van zenével. Budapest, Petőfi Kulturális Ügynökség, 2021. p. 167.)
*
Itt minden tele van zenével katalógusunkban >>>
összeállította: Juhász István
Vélemények
Hozzászólás küldése