Josef Škvorecký születésének 100. évfordulója
Josef Škvorecký 1924. szeptember 27-én született az észak-kelet csehországi Náchodban. A háború után a prágai Károly Egyetem angol és filozófia szakán szerzett diplomát. 1951-ben doktorált Thomas Paine-ről szóló értekezésével. Utána tanított, két évig katonáskodott, majd Prágában telepedett le, ahol könyvszerkesztőként dolgozott. Innen datálódik jelentős műfordítói tevékenysége, melynek köszönhetően ma olyan világhírű amerikai szerzők művei olvashatók cseh nyelven, mint Hemingway, Faulkner vagy S. Lewis.
Legismertebb irodalmi alkotása az az ötrészes, önéletrajzi ihletésű regényciklus, melyben a főszereplő, Danny Smiřický nemzedékének sorsát követhetjük nyomon a második világháborútól a hetvenes évek közepéig. A pentalógia részei: Gyávák (Zbabělci, 1958), Pléhkatonák (Tankový prapor, 1971), Csoda (Mirákl, 1972), Prima sezóna (1975), Az emberi lélek mérnöke (Příběh inženýra lidských duší, 1977). A Gyávák című kultuszregénye revelatív volt a cseh irodalomban, Škvoreckýt népszerű íróvá tette. A hatalom azonban előbb engedélyezte a könyv megjelenését, majd negatív kritikákat jelentetett meg róla, sőt lejárató kampányt indított a szerző ellen. A Škvorecký-féle nonkonformista felszabadulásábrázolás nem fért össze a szocialista értékrenddel, ezért elbocsátották szerkesztői állásából. 1963-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott.
1968-ban, a prágai tavasz bukása után Kanadába emigrált. 1971-ben szintén író feleségével, Zdena Salivarovával együtt Torontóban megalapította és 1993-ig működtette a Sixty-Eight Publishers nevű könyvkiadót, ahol azoknak a cseh íróknak az értékes irodalmi műveit jelentették meg, akiket betiltottak a kommunista Csehszlovákiában. Így például ők adták ki először Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényét és sok olyan neves szerző könyveit, mint Bohumil Hrabal, Václav Havel vagy Ludvík Vaculík. Ezzel a tevékenységével felbecsülhetetlen kulturális értéket hozott létre, s hozzájárult a cseh irodalom folytonosságához.
1969-től a torontói egyetemen angol és amerikai irodalmat oktatott, 1973-tól az Amerika Hangja cseh adásában rendszeres műsora volt az amerikai irodalomról. Közben Csehszlovákiában az összes írását betiltották, művei 1990-ig csak külföldön jelenhettek meg. Regényeit és novelláit számos idegen nyelvre fordították le, a legfontosabbakat magyarra is. Nagyszerű elbeszélő stílusáról olyan kötetek tanúskodnak, mint a Hétköznapi életek (Obyčejné životy, 2004), az Oroszlánkölyök (Lvíče, 1969, angol kiadásához Graham Greene írt előszót) vagy a legjobb művei közé sorolt Legenda Emöke (1963). Az eddig magyarra le nem fordított publikációi közül is kiemelkedik jónéhány: a felső középosztálybeli cseh társadalmi rétegről szóló regény (Konec nylonového věku, 1967), a zsidó sorssal foglakozó elbeszéléskötet (Sedmiramenný svícen, 1964), a krimi-irodalom paródiája (Hříchy po pátera Knoxe, 1973), Antonín Dvořák cseh zeneszerző amerikai tartózkodását felelevenítő életrajzi regény (Scherzo capriccioso, 1984), történelmi regény a cseh bevándorlók szerepéről az amerikai polgárháborúban (Nevěsta z Texasu, 1992) és saját önéletrajza (Příběh neúspěšného tenorsaxofonisty, 1994).
Škvorecký igényes detektívtörténetek írója is: legsikeresebb a Borůvka felügyelőről szóló trilógiája, melynek első novellaciklusa a Borůvka felügyelő szomorúsága (Smutek poručíka Borůvky, 1966). A krimiről egyébként műfajelméleti esszékötetet is írt Egy detektívregény-olvasó ötletei (Nápady čtenáře detektivek, 1965) címen. Škvorecký gyermekkorától szaxofonozott, egy dzsessz-zenekarban játszott. A dzsessz számára később is önkifejezési forma maradt, s az egyik nagy szerelem, amely szinte minden művében benne van, így az Egy tenorszaxofonos történetei (Povídky tenorsaxofonisty, 1954-1955) című elbeszéléskötetében is. Prózája alapján számos film- és tévéadaptáció készült. 1989 után gyakran megfordult hazájában, ahol fokozatosan elkezdték kiadni összes műveit (idén jelent meg a 43. kötet!). 2012. január 3-án hunyt el Torontóban.
*
Forrás: A cseh irodalom története a kezdetektől napjainkig / Hankó B. Ludmilla, Heé Veronika. – Budapest : Magyarországi Eszperantó Szövetség, 2003. – 968 p. : ill. ; 24 cm
Škvorecký-honlap: https://www.skvorecky.cz/
Josef Škvorecký művei könyvtárunkban:
https://opac3.oik.oszk.hu/results/-/results/authKey/oik-goliat35006/solr?p_auth=X6InSOOa
Összeállította: H.V.
Vélemények
Hozzászólás küldése