200 éves a Hachette kiadó
1826-ban alakult meg az a kiadó, mely ma is alapítója nevét viseli és a világ legjelentősebb kiadói csoportjai között szerepel.
Louis Hachette 1800-ban, egyszerű családban született az észak-franciaországi Rethel-ben. Később a család Párizsba költözött. Az anyja mosónőként dolgozott a Lycée Louis le Grand-ban, így Louis is ott tanulhatott. Együtt tanult Émile Littré-vel (1801-1881) a későbbi híres nyelvésszel, lexikográfussal. Tovább »
A hét könyve – Delphine de Vigan: Igaz történet alapján
Egy különleges pszichothriller, ahol a valóság és a fikció mindvégig homályban marad. A regény 2015-ben jelent meg, négy évvel az önéletrajzi regénye, a Semmi nem áll az éjszaka útjába után, melyben édesanyjának állít emléket. Nagy sikert aratott mind hazai, mind nemzetközi szinten. Hazájában elnyerte a Prix Renaudaut-t. Nem szorosan véve folytatás, de a történet kibontakozása ennek a regénynek a nagysikerű megjelenéséhez, és az azt követő média eseményekhez kapcsolódik. Tovább »
150 éve halt meg George Sand
„Elnémíthatsz ugyan, de azt nem tudod megakadályozni, hogy gondolkodjam.”

(Kép forrása.)
150 évvel ezelőtt halt meg a 19. század egyik népszerű, de igen megosztó személyisége, George Sand.
Armandine Aurore Lucile Dupin néven született 1804-ben Párizsban. Apja korai halála miatt az Inde megyei Nohant-ba került, az apai nagyanyjához, aki finom modorú, művelt örökösnőnek nevelte. 1817 és 1820 között egy párizsi kolostorba került és ekkor még azt tervezte, hogy apáca lesz, de nagyanyja betegsége miatt visszatért Nohant-ba. Tovább »
Booker-díj 2025
1969 óta osztják ki a Booker-díjat, melyet 1968-ban a francia Goncourt-díj angolszász párjaként alapítottak. Míg korábban a Bookert Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták, ez mára megváltozott, már csak az a kitétel, hogy angol nyelven íródjon a mű. Tovább »
Goncourt-díj 2025
Idén is kiosztották Franciaország legrangosabb irodalmi díját, a Goncourt-díjat. A rangos eseménynek a párizsi Drouant étterem ad otthont 1914 óta. Itt ül össze minden hónap első keddjén a rangos Goncourt Akadémia tagsága, hogy a több körös válogató végén kiválasszák az adott év győztesét. Bár a pénzdíj csak jelképes (10 €), a nagyszámú eladott példány adja meg az igazi elismertséget mind az írónak, mind a kiadónak. Tovább »
Az idei irodalmi Nobel-díj apropóján
A szerző adománya az OIK állományában
Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, kortárs magyar író nyerte el. Ennek apropóján szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani egyedülálló gyűjteményünket, mely két szempontból is különleges. Egyrészt megannyi nyelven olvasható Krasznahorkai művekről van szó, másrészt, és ez adja igazán a különlegességét, hogy maga a szerző adományozta őket az OIK-nak. Tovább »
Aki nemet mondott Mussolininek
Görögország nemzeti ünnepének margójára
1940. október 28. Görögország nemzeti ünnepe. 85 évvel ezelőtt ezen a napon szólította fel Mussolini nevében Emanuele Grazzi athéni nagykövet Joannis Metaxas (1871-1941) miniszerelnököt, hogy engedje belépni katonáit Görögország területére, ami gyakorlatilag az ország megszállását jelentette volna. Az 1936. augusztus 4-től hivatalban lévő Metaxas egy szóval válaszolt: OHI! (Nem!) Másnap az Albániában állomásozó olasz csapatok támadást indítottak Görögország ellen, de a gyors villámháború helyett hónapokig tartó küzdelem következett. Ezzel Görögország is világháborús hadszíntér lett. Tovább »
„Szerelmem, Varsó: Kerényi Grácia utazásai”
(Budapest, 1925. április 9. – Budapest, 1985. április 7.)
„… mosolyoddal az arcomon
egyre rohanóbb vonatomon
járom az utamat tőlem hozzád
szeretőt idegent
bebocsát elereszt
Lengyelország.”
Kerényi Grácia: Úti jegyzetek 1965.
Kerényi Grácia költő, magyar–lengyel műfordító, esszéíró.
Az ismert Kerényi Károly klasszika-filológus professzor és Stamberger Erzsébet latin–görög–német szakos tanár gyermeke. Tovább »
Pierre Larousse (1817-1875)
150 évvel ezelőtt, 1875. január 3-án halt meg Pierre Larousse francia nyelvész, tanár, lexikográfus, a Larousse Könyvkiadó alapítója. Tovább »
Andrzej Kuśniewicz emlékei az Osztrák–Magyar Monarchiáról
„Az irodalmat nem küldetésemnek tekintem, hanem élvezetnek. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez az irodalom komolytalan megközelítése.” […]
(Beszélgetések írókkal, Z. Taranienko, 1986, 461. o.)

(Kowenice, 1904. november 30. – Varsó, 1993. május 14.) (kép forrása)
A krakkói képzőművészeti akadémián tanult, majd a Jagelló Egyetemen jog- és politikatudományi diplomát szerzett. Ezután megkezdte diplomáciai szolgálatát Csehszlovákiában és Franciaországban. A világháború után a Lille-i főkonzulátust vezette és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjaként dolgozott. Tovább »







