Karbantartási munkálatok
Kedves Olvasóink!
Karbantartási munkálatok miatt honlapunk és katalógusunk (OPAC) elérhetősége előreláthatólag 2019. január 4-én, 21:00-tól egy napon keresztül SZÜNETELNI fog.
Türelmüket és megértésüket köszönjük!
Szlovákiai magyar költők a Parnasszus legújabb számában
A Budapesten megjelenő Parnasszus költészeti folyóirat negyedévenként jelentkezik. Turczi István alapító, főszerkesztő mindig törekedett a költészet széles körű bemutatására. Az előző, a tavaszi szám például „Lyra mundi ‒ Élő világköltészet” tematikus címmel jelent meg, és sokféle nyelvről készített műfordításokat tartalmazott, a fordítók kisesszéivel kísérve. Az anyag természetesen bekerült Műfordítás-adatbázisunkba.
A legújabb, a 2018/3. szám szlovákiai magyar költőket mutat be. A lap – korábbról ismert felosztással – egy kortárs és egy elhunyt költőt állít középpontba. A Centrumban a hetvenedik évében járó, József Attila-díjas Tóth László munkásságáról készült elemzések kerültek; egy vele készült interjút, saját költeményeit, a tiszteletére íródott versek és köszöntők sorát is itt olvashatjuk.
A Redivivus című összeállítás a nemrég elhunyt Kulcsár Ferenc (1949–2018) alakját idézi fel. A kétszeres Madách-díjas, többek közt a Balassi-emlékkardot is elnyerő költő versei mellett pályatársak emlékezéseit, tisztelgő sorait olvashatjuk. Megjelent köteteit és a műveihez kapcsolódó szakirodalmat háromoldalas bibliográfia foglalja össze. (Az OIK Nemzetiségi adatbázisa is tartalmaz Kulcsár Ferencről szóló írásokat.)
A lapszám fotóiról a költők tekintetét is megismerhetjük.
A Parnasszus könyvtárunk folyóirat-olvasó terében megtalálható.
Dörgő Tibor
Alternatív Irodalmi Nobel
Sajnos az idei év botrányai az irodalom berkeit sem kímélték. Az irodalmi Nobel-díjat elbíráló Svéd Akadémia két tagja elleni vádak miatt az idei évben nem hirdetnek győztest. Viszont létrehoztak egy alternatív akadémiát, melynek tagjai (írók, színészek, újságírók és a kulturális élet egyéb más területein tevékenykedő személyek) felkérték a svéd könyvtárosokat, hogy nevezzenek meg olyan írókat a világ minden tájáról, akiknek életművét érdemesnek tartják az elismerésre. Az általuk benyújtott 47 név közül a legtöbb szavazatot kapott négy alkotó Neil Gaiman (brit), Murakami Haruki (japán), Maryse Condé (francia) és Kim Thúy (vietnami születésű kanadai) írók voltak. A bírálóbizottság, élén Ann Palsson szerkesztő és független könyvkiadóval, a díjat végül Maryse Condé guadeloupei származású, francia nyelven alkotó szerzőnek ítélte. A nyertes nevét már októberben kihirdették, de az ünnepélyes átadóra csak december 9-én került sor, ahogy az Irodalmi Nobel-díj esetében is lenni szokott. A testület bejelentette, hogy a díjátadó után az Új Akadémia feloszlik.
Az 1937-es születésű Condét az Akadémia zsűrije az egyik legnagyobb jelentőségű francia nyelvű alkotóként jellemezte, akinek munkássága nagy hatással van a Karib-térség és Afrika életére. Irásai jól ábrázolják Afrika színes, összetett, sok rasszot, nemzetet és nemzetiséget magába foglaló világát. Művei többek között a gyarmatosítás pusztító hatásait festik le. Legismertebb könyve a szalemi boszorkányperekkel foglalkozó Moi, Tituba, Sorcière… Noire de Salem (Én Tituba, Szálem fekete boszorkánya), és a nyugat-afrikai Bambara-birodalom történetét feldolgozó Segu című regénye.
Munkásságát eddig is számos díjjal jutalmazták. 1988-ban a La Vie scélérate című regényével kiérdemelte a Francia Akadémia Regény nagydíját. Nagy regényei mellett számos ifjúsági könyve is megjelent, illetve színműveket, és a térség kultúrájával, történelmével foglalkozó esszéket is ír. Irodalmi küldetésének, fontos feladatának tekinti az afrikai nők helyzetének bemutatását is. Ennek elismerésére kapta 1987-ben Grand Prix Littéraire de la Femme: Prix Alain Boucheron-t a Moi, Tituba sorcière… Noire de Salem című regényéért.
Maryse Condé művei könyvtárunk állományában
Sáska Gáborné
Ünnepi Nyitvatartás
Prix Interallié 2018
Thomas B. Reverdy (2018)
Az őszi nagy irodalmi díjak sorában utolsóként a Prix Interallié-t hirdették ki november 14-én. A díjat 1930-ban újságírók alapították. Ellentétben más irodalmi díjakkal, semmilyen pénzbeli jutalom nem jár vele csak a megtiszteltetés. Ezek az irodalmi díjak nem csak a szerzőkről és művekről szólnak, hanem a kiadókról is. A Libération című lap „Prix InterGrasset”-ként nevezte a díjat egy cikkében, mivel a Grasset kiadó kiadványai szerepelnek legtöbbet a díjazottak között.
1930-ban André Malraux volt az első díjazott. De például Frédéric Beigbeder vagy Michel Houellebecq is szerepel a névsorban.
Az idei díjazott Thomas B. Reverdy L’hiver du mécontentement című regénye. A mű szerepelt a Goncourt és a Grand Prix de l’Académie listáján is.
A mű az 1978-1979-es Angliai nagy sztrájkok időszakát idézi fel. A cím Shakespeare III Richárd című darabjának egy mondatára utal („Now is the Winter of our Discontent / Made glorious summer by this son of York…”). Az akkori történéseket a korabeli angol lapok „Winter of discontent”-ként emlegették. Arról a nagy sztrájkhullámról van szó, mely az említett két esztendő fordulóján megbénította az egész országot, megbuktatta a munkáspárti kormányt és előkészítette a terepet a Thatcher kormánynak. A történetet egy a húszas éveiben járó fiatal, színésznőnek készülő lány, Candice szemszögéből meséli el.
A szerző 1974-ben született, író és irodalmár professzor. Műveit számos irodalmi díjjal jutalmazták. Mostani díjazott műve hamarosan elérhető lesz könyvtárunkban.
Sáska Gáborné
A szerző művei könyvtárunk katalógusában
Könyvtárunkban használható adatbázisok
Íme egy-két hasznos tudnivaló könyvtárunkban elérhető adatbázisokról, melyet kedves kollégánk állított/állít össze és amelyeket minden beiratkozott olvasónk kedvére használhat!
Első körben következzen a JSTOR!
Francia irodalmi díjak 2018
Idén is elérkezett a nagy irodalmi díjak kihirdetésének időszaka. Ezek a nagydíjak nemcsak a szerzőkről és műveikről szólnak, hanem a könyveket megjelentető kiadókról is. Elsőként október 25-én a Francia Akadémia regény nagydíját hirdették ki: ezt Pascal Camille L’été des quatres rois című műve kapta.
November 5-én a Femina bejelentése következett: Philippe Lancon Le lambeau című könyve lett a díjazott. Az 1963-as születésű szerző, aki újságíró is, ebben a művében a 2015-ös Charlie Hebdo szatirikus lap elleni támadást eleveníti fel. Ő maga is sérültje volt a támadásnak; a regény a támadás előtti estén kezdődik és a támadástól a kórházi kezelésén és gyógyulási folyamatán keresztül a következő támadásig, a Bataclan elleni merényletig tart.
November 6-án adták át a Prix Médicis-t. A díjazott mű Pierre Guyotat Idiotie című regénye. Ez a kötet egy sajátos önéletrajz: az 1940-es születésű szerző az 1958-tól 1962-ig tartó időszakot dolgozza fel. Saját ifjúságát, a felnőtt korba lépés viszontagságait idézi fel: a másik nem felfedezését, a művészetekhez való kapcsolatát, az apai tekintély elleni lázadását, a katonai szolgálatot, az algériai háborút. A szerző ezen kívül még két másik elismerést is kapott: a Fémina zsűrije életmű díjjal jutalmazta. A magyarázat szerint azt a különleges látásmódot és a francia nyelv kreatív használatát díjazták, mely főként önéletrajzi regényeire jellemző. A másik a Prix de la Langue française, melyet 1986 óta adnak át olyan irodalmi, művészeti vagy tudományos területen tevékenykedő személynek, akinek munkássága jelentősen hozzájárul a francia nyelv szépségének, értékeinek bemutatásához.
Guqin – az ókori írástudók művészete
Régebben a zene, a kínai sakk, a kalligráfia és a festészet mind a kínai írástudók műveltségének a részét jelentették. 
A guqin (ku-csin), amely egy citerához hasonló hangszer, a lista élén állt. A guqin-játék már a Nyugati Zhou-kor (Csou-kor) (Kr.e. 10146-Kr.e.771) idején a „Hat Művészethez” tartozott – a szertartások, az íjászat, a szekérhajtás, a kalligráfia és a számolás mellett. A zeneoktatás igen széles körben elterjedt, amelyben a guqin kulcsfontosságú helyet foglalt el.
A guqin keletkezését homály fedi, azt azonban tudjuk, hogy a Nyugati Zhou-korban már voltak virtuóz játékosok. A Tavaszok és Őszök korszakában (Kr. e. 475-Kr. e. 221) a hangszert igen nagy népszerűség övezte. A régiek úgy hitték, hogy a kínai citerán való játék az erkölcsi jellem csiszolásának eszköze.
Kezdetben a guqin-nak csak 5 húrja volt, amelyek az 5 elemet (tűz, víz, föld, fém, fa) és a pentaton-skála egy-egy hangjegyét képviselték. A Han-dinasztia alatt (Kr.e. 206-Kr.u. 220) még két húrt adtak hozzá, így héthúros hangszerré vált.
Nyár 2018 a budapesti könyvtárakban
Idén is összegyűjtöttük, hogy hogyan alakul a nagyobb budapesti könyvtárak nyári zárvatartása. A nagy fővárosi gyűjtemények idén is több hétre bezárják kapuikat, valamint csökkentett nyitvatartással fogadják a használókat. A táblázatban színessel jelöltük azt az időszakot, amikor az intézmény nem látogatható. A táblázat csak tájékoztató jellegű, a pontos részletekért kérjük látogasson el az intézmények honlapjára.
Nagyításhoz kattintson a képre!
Július 16-tól szeptember 3-ig tart zárva az Országos Széchenyi Könyvtár.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára július 2. és augusztus 4. között zár be, míg augusztus 6. és szeptember 1. között rövidített nyitvatartási idővel üzemel (H-P: 13-20, Szo: 10-16). Ez idő alatt a nagyobb belvárosi tagkönyvtárak fogadják a látogatókat.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ idén 2018. július 8-tól augusztus 12-ig tart nyári szünetet. A kikölcsönzött dokumentumokat a zárás ideje alatt hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra, pénteken 9 és 12 óra között lehet visszahozni.
Az Országgyűlési Könyvtár augusztus 1-től szeptember 2-ig zárja be kapuit, de már júliusban sem nyitnak ki szombatonként.
A BME-OMIKK (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki és Információs Központ és Könyvtár) 2018. július 23. és augusztus 20. között zár be, bár ez idő alatt keddenként 9 és 18 óra között ügyeletet tartanak, amikor kölcsönzésre is van lehetőség. Június 18. és július 20. valamint augusztus 21. és 31. között részleges a nyitvatartásuk
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár július 30. és augusztus 31. között nem fogad látogatókat.
A KSH Könyvtár július végéig a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemel. Augusztus első két hetében csökkentett nyitvatartási idővel (hétfőtől csütörtökig 9 és 17 óra között, pénteken 8 és 16 óra között), de folyamatos raktári kiszolgálással várják a látogatókat. A KSH Könyvtár augusztus 13. és szeptember 2. között tart zárva.
Az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár július 1. és 31. között zárva tart. Augusztusban minden csütörtökön 9 órától 16:30-ig fogadják a látogatókat. Szeptember 1-től a rendes nyitvatartás szerint várják az olvasókat. A kölcsönzött könyveket egész nyáron vissza lehet hozni, a portán és a teleházban adhatók le, munkaidőben.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár július 30. és szeptember 2. között, 5 hétre zárja be kapuit. Július 2. és 27. között rövidített nyitvatartással üzemelünk (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 10-17 óra között, szerdánként 12-20 óra között).
Élményekben gazdag, tartalmas nyarat kívánunk mindenkinek!
A hét könyve
Denisa Fulmeková: Konvália
A történet az 1936-ban, a szlovákiai Malackán kezdődik. A helybeli zsidó vendéglős gyönyörű 19 éves lánya, Valéria Reiszová egy napon egy író-olvasótalálkozó első sorából elbűvölve figyeli az éppen lendületes pátosszal szavaló közismert ferences rendi szerzetest, pap-költőt, a tizenkét évvel idősebb Rudolf Dilongot. Tekintetük találkozásából szerelem lesz első látásra. Kapcsolatukról a rossz nyelvek pletykálni kezdenek, s Dilongot 1939-ben át is helyezik Malackáról Galgócra. A szerzetes-poéta irodalmi honoráriumából motorkerékpárt vesz, hogy látogathassa kedvesét. Az 1939-ben németek által létrehozott első Szlovák Köztársaság légköre egyre fojtóbb Valéria számára, ám az 1940-es évek legelején még megjelenik két verseskönyve, melyek fölött Dilong bábáskodik. Tovább »