Aki nemet mondott Mussolininek
Görögország nemzeti ünnepének margójára
1940. október 28. Görögország nemzeti ünnepe. 85 évvel ezelőtt ezen a napon szólította fel Mussolini nevében Emanuele Grazzi athéni nagykövet Joannis Metaxas (1871-1941) miniszerelnököt, hogy engedje belépni katonáit Görögország területére, ami gyakorlatilag az ország megszállását jelentette volna. Az 1936. augusztus 4-től hivatalban lévő Metaxas egy szóval válaszolt: OHI! (Nem!) Másnap az Albániában állomásozó olasz csapatok támadást indítottak Görögország ellen, de a gyors villámháború helyett hónapokig tartó küzdelem következett. Ezzel Görögország is világháborús hadszíntér lett. Tovább »
„Szerelmem, Varsó: Kerényi Grácia utazásai”
(Budapest, 1925. április 9. – Budapest, 1985. április 7.)
„… mosolyoddal az arcomon
egyre rohanóbb vonatomon
járom az utamat tőlem hozzád
szeretőt idegent
bebocsát elereszt
Lengyelország.”
Kerényi Grácia: Úti jegyzetek 1965.
Kerényi Grácia költő, magyar–lengyel műfordító, esszéíró.
Az ismert Kerényi Károly klasszika-filológus professzor és Stamberger Erzsébet latin–görög–német szakos tanár gyermeke. Tovább »
Andrzej Kuśniewicz emlékei az Osztrák–Magyar Monarchiáról
„Az irodalmat nem küldetésemnek tekintem, hanem élvezetnek. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez az irodalom komolytalan megközelítése.” […]
(Beszélgetések írókkal, Z. Taranienko, 1986, 461. o.)
(Kowenice, 1904. november 30. – Varsó, 1993. május 14.) (kép forrása)
A krakkói képzőművészeti akadémián tanult, majd a Jagelló Egyetemen jog- és politikatudományi diplomát szerzett. Ezután megkezdte diplomáciai szolgálatát Csehszlovákiában és Franciaországban. A világháború után a Lille-i főkonzulátust vezette és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjaként dolgozott. Tovább »
Josef Škvorecký születésének 100. évfordulója
Josef Škvorecký 1924. szeptember 27-én született az észak-kelet csehországi Náchodban. A háború után a prágai Károly Egyetem angol és filozófia szakán szerzett diplomát. 1951-ben doktorált Thomas Paine-ről szóló értekezésével. Utána tanított, két évig katonáskodott, majd Prágában telepedett le, ahol könyvszerkesztőként dolgozott. Innen datálódik jelentős műfordítói tevékenysége, melynek köszönhetően ma olyan világhírű amerikai szerzők művei olvashatók cseh nyelven, mint Hemingway, Faulkner vagy S. Lewis. Tovább »
Mr. Cogito
Utazás
.
„Hogyha útnak indulsz hát legyen
hosszú az út
látszólag céltalan vándorlás vaktában
bolyongás
hogy ne csak szemeddel de tapintásoddal
is ismerd meg a föld érdességét
s hogy egész bőröddel szembesülj a világgal”
Körner Gábor ford. (forrás)
((Lwów, 1924. október 29. – Varsó, 1998. július 28.) (kép forrása)
Zbigniew Herbert költő, esszé- és drámaíró, ma lenne 100 éves. Tovább »
10 éve hunyt el Siegfried Lenz
Siegfried Lenz 1926. március 17-én született a kelet-poroszországi Lyckben (ma Elk, Lengyelország). Az író a háború utáni német irodalom legismertebb szerzői közé sorolható. Tovább »
Két hazám – Konrad Sutarski születésnapja
„Meglátogatlak szülőhazám nem tudván
már csak vendég vagyok nálad vagy otthonomba térő […]
Nem vágyakozom utánad hisz messziről is mindig veled vagyok ebben a másik hazában
melynek illata mint a tiéd bár ő nem te vagy …”(Részlet a Napod című versből, Cséby Géza fordítása)
Konrad Sutarski költő, esszéíró, műfordító és gépészmérnök, feltaláló 1934. szeptember 21-én született Poznańban. Egy budapesti tanulmányút alkalmával ismerkedett meg a feleségével, akivel 1965 óta él hazánkban. Díjnyertes mezőgazdasági gépeket tervezett, és emellett esti elfoglaltságnak tekintette a verselést és a műfordítást.
Még szülőföldjén élt, és már akkor mélyen megérintette az ’56-os forradalom híre. Véradónak jelentkezett, és részt vett a lengyelországi szimpátiatüntetéseken. Ekkor születtek meg első magyar vonatkozású versei Térségek, Kalauz és (talán a legszebb) Szenteste címmel. Társalapítója lett a legendás poznańi Wierzbak irodalmi csoportnak, amely a lengyel irodalom történetében addig példátlan országos költői fesztiválokat szervezte.
Később egy interjúban elárulta, hogy mindig azt érezte, ha el kellene hagynia Lengyelországot, csak Magyarországon telepedne le.
Itthon 1976-ban indult az irodalmi pályája, egy nevét viselő verseskötettel, az Európa Kiadónál. Ezt követte a Radnóti Miklós-válogatás, amellyel saját hazájában ért el szép szakmai sikereket.
Baráti kapcsolatba került verseinek fordítóival. Weöres Sándor, Tornai József, Fodor András, Csoóri Sándor és a szomszédban lakó Somlyó György öntötték magyar szavakba Konrad Sutarski gondolatait.
A rendszerváltozás után új úton indult tovább. A Budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója lett, majd az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat háromszor megválasztott elnökeként hallhattunk róla. Kezdeményezésére létrejött a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, amely a két nép ezeréves kapcsolatának emlékét hivatott ápolni. Hat éven át igazgatta az intézményt.
Mai neve: Lengyel Kutatóintézet és Múzeum (kép forrása)
Kazimierz Wierzyńskire emlékezünk
„Kazimierz Wierzyński volt a legjobb költő a sportolók és a legjobb sportoló a költők között.”
Antoni Słonimski (1895–1976)
Kazimierz Wierzyński (1894. augusztus 27. – 1969. február 13.) (kép forrása)
130 éve született Kazimierz Wierzyński lengyel költő, próza- és esszéíró.
Filozófiát, irodalmat és történelmet tanult a krakkói és a bécsi egyetemen, majd röviddel az első világháború után Lvivben. 1913-ban mutatkozott be a Hej, kiedyż, kiedyż! (Hé, mikor, mikor!) című versével. Tovább »
A hét könyve – Olga Tokarczuk: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
„Nem tudjuk, hogy mi történik a világ programjában. Meg kellene javítani.”
Mielőtt beleolvasunk a regénybe, érdemes megismerkednünk a szerzővel.
Olga Tokarczuk az egyik legkedveltebb lengyel író, akinek a műveit 34 nyelven olvassák világszerte. A Varsói Egyetemen szerzett pszichológusdiplomát, és pályája kezdetén viselkedészavaros serdülők kezelésével foglalkozott. Sokáig tanulmányozta Carl Gustav Jung elméleteit, amelyek mély nyomott hagytak irodalmi munkásságán is. A Nobel-díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a
„narratív képzelete mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.
Az írónő pedig az érzékenység, az empátia s a természet tiszteletének fontosságát hangsúlyozta a díj átvételét követő beszédében.
A Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című regénye éppen ezeket az értékeket ötvözi, és nagyszerű alapot ad ahhoz, hogy Tokarczuk hitvallását és művészetét megismerhessük. Tovább »
90 éve született Áts Erika
Áts Erika költő, író, műfordító, újságíró 1934. augusztus 11-én született magyarországi német család gyermekeként.
1944-ben családjával és debreceni ménesükkel Württembergbe kellett költözniük. Az iskolát is itt kezdte el, így a magyarországi németek körében beszélt nyelv mellett az irodalmi némettel is megismerkedett, melynek következtében kitűnő nyelvtudásra tett szert. A család 1948-ban a megmentett lóállománnyal együtt visszatért Magyarországra, amely tettükért elnyerték a magyar kormány támogatását. Ennek következtében a család bekapcsolódhatott a hazai életbe és oktatásba, ami a magyarországi németség körében ritkának számított abban az időben. Tovább »