Könyvtári könyv mint talált tárgyak osztálya
„Szeretem a könyvtárosokat, végtére is az ő kezükben van az irodalom. Jó könyvtáros meg jó középiskolai irodalomtanár nélkül – semmi sincs.”
(Esterházy Péter – Egy kékharisnya följegyzéseiből)
Azt (az éppen ma 72 éve született) Esterházy Péter óta tudjuk, hogy pedagógusok és könyvtárosok kezében van az irodalom.
De mi minden fordulhat még meg a kezében annak, aki kölcsönzött könyvekkel törődik nap mint nap?
Könyvtárosokat és olvasókat kérdeztem arról, milyen emlékezetes tárgyakra bukkantak már könyvtári könyvekben. Egészen szédítő (és olykor nagyon szórakoztató) válaszokra leltem.
A könyvtárosok világnapján ebből a gyűjtésből osztok meg néhány érdekességet. Tovább »
EBSCOhost adatbázisok
Forrás: https://bit.ly/3lJyxlN
1., Az Academic Search Complete a világ értékesebb és legátfogóbb teljes szövegű multidiszciplináris tudományos adatbázisa, több mint 8500 teljes szövegű periodikát, köztük több mint 7300 lektorált folyóiratot tartalmaz. A teljes szövegű tartalmon felül ez az adatbázis több mint 12 500 folyóirat, valamint összesen több mint 13 200 kiadvány, köztük monográfiák, beszámolók, konferencia-előadások stb. indexelését és kivonatait kínálja. Az adatbázis 1887-ig visszamenően tartalmaz PDF-es tartalmakat, a teljes szövegű anyagok többsége natív (kereshető) PDF-formátumú. Kereshető hivatkozott referenciák állnak rendelkezésre több mint 1400 lektorált folyóirathoz.
Tovább »
Oxford University Press adatbázisok II.
Forrás: https://bit.ly/3c8VnQp
Grove Art Online
https://www.oxfordartonline.com/groveart/
A “The Grove Dictionary of Art” egy 34 részes művészeti enciklopédia, amelyet 1996-ban adtak ki először, és 1998 óta létezik online verziója. Ezt az adatbázist is havonta töltik fel új tartalommal, jelenleg közel 7000 szerző 30 ezer publikációja található az oldalon.
Az adatbázis része még a “Benezit Dictionary of Artists”, egy eredetileg francia kiadású életrajzi enciklopédia.
Tovább »
Oxford University Press adatbázisok I.
Könyvtárunk beiratkozott olvasói próbahozzáférés keretében az Oxford University Press több adatbázisát érhetik el 2021. október 31-ig.
A távoli belépéshez a bejegyzésben szereplő linkekre kattintva a megnyíló oldalon a „Sign in via your Institution” opciót kell kiválasztani, majd a megjelenő listában kikeresni az Országos Idegennyelvű Könyvtárat.
Az adatbázisok eduID azonosítás után érhetők el, melyhez a felhasználónév az olvasójegy vonalkódja alatti, 8 karakterből álló számsor, a jelszó pedig az OIK katalógusában használt jelszó (alapértelmezetten a születési dátum ééééhhnn formátumban).
Forrás: https://bit.ly/3cYNz2O
University Press Scholarship Online
https://www.universitypressscholarship.com/
Az OUP nemzetközi platformja, amely 25 egyetemi kiadó köteteit teszi elérhetővé, teljes szöveggel. 33 témakörben, 35 ezer publikációt tartalmaz az adatbázis, amelyet havonta több száz új kötettel bővítenek. A monográfiák egyetemi oktatók, kutatók művei, általában lektorált kötetek.
Tovább »
GALE Reference Complete – ismertető
Az irodalomtudomány nemzetközi szakirodalmának egyik leggazdagabb online forrása a Gale adatbázis-család.
14 adatbázist foglal magában a GALE Reference Complete rendszere, az alábbiakban rövid összefoglalót olvashatnak az egyes adatbázisokban elérhető tartalmakról.
Az adatbázisok külön-külön és együtt is kereshetők.
Tovább »
Szabadon elérhető adatbázisok, gyűjtemények 2.
Mint ahogy előző összeállításomban már említettem, a könyvtárosok egyik legfontosabb feladata a szabadon elérhető információforrások felkutatása, mert így tudunk segíteni az információs szakadék kiküszöbölésében.
Noha az előző cikkem óta enyhült a koronavírus okozta vészhelyzet, még mindig sokan dolgoznak, tanulnak, kutatnak otthonról, és biztosra veszem, hogy ismét tudtam olyan open access gyűjteményt felkutatni, amelyet nem sokan ismernek.
Szabadon elérhető adatbázisok, gyűjtemények
Szabadon elérhető, otthonról bárki által böngészhető, kutatható internetes források feltárása nemcsak a kutatóknak, egyetemi hallgatóknak, hanem a könyvtárosok számára is lényeges kiindulópont tud lenni, amennyiben egy-egy szakterülethez adunk tanácsot. Néhány kevésbé ismert, vagy idén, a koronavírus járvány miatt frissített weboldalt, gyűjteményt szeretnék közelebbről bemutatni bejegyzésemben.
Az egyik legrégebbi angol egyetem kiadójának 40 különböző tudományterület bibliográfiáját, azaz irodalomjegyzékét tartalmazó adatbázisa az Oxford Bibliographies. A szakterületek meglehetősen nagyok, többféleképpen tagozódnak: földrajzi értelemben és témakör szerint is. Egy-egy író, alkotó, keresett személy munkássága esetén érdemes a különféle tudományterületek bibliográfiáját összehasonlítani, összevetni.
Kiindulásként én a két legnagyobb, és leggyakrabban keresett alcsoportot néztem át: az amerikai irodalom és a brit és ír irodalom témaköröket. Az amerikai adatbázisban 193 alrekord van, az ír és britben 163. A rekordok lehetnek altémák, alkotói nevek, de akár évszámok is. A bibliográfiákban lehet nagyobb kutatási területek szerint keresni, lásd viktoriánus irodalom, posztmodern, de akár egy-egy alkotó nevére is.
Tovább »
Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe II.
2016-os fejlesztésű oldal, eredetileg a Kobo márkájú ebook olvasókhoz tervezték. 2017-ben megjelent az applikáció iOS változata is, de azóta mintha picit csend lenne az oldal körül. Sem a 2018-ban megjelent könyveket nem találtam a rendszerben, de még a 2017-es kiadványok közül se mindent.
A Quora kérdezős fórumon ellenben rábukkantam egy bejegyzésre az egyik fejlesztőtől, Ryan Hittnertől, azt írta, hogy azért találták ki a Helloreadset, mert jobban bízik egy másik könyvmoly véleményében, mint a mesterséges intelligenciában, kódokban, alkalmazásokban, mint amit a Goodreads is alkalmaz. Vagyis az oldal más felhasználók adatai alapján ajánl hasonló olvasmányokat.
Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe I.
„Olvasónak lenni annyit jelent, hogy sosem leszel magányos és soha nem fogsz unatkozni.” Joanne Harris angol író véleményét idézem, aki szintén nagy könyvmoly az írás mellett.
Habár maga a könyvolvasás tevékenysége önállóan zajlik, de rengeteget tud adni egy olvasmányélményhez, ha van kivel megbeszélni azt, vagy vannak az olvasóhoz hasonló ízlésű könyvmolyok, és új műveket ajánlanak az embernek. Hiszen eredendően társas lények vagyunk, szívesen osztjuk meg akár a pozitív, akár a negatív érzéseinket.
A könyvmolyok két legnagyobb könyves Paradicsoma, közösségi oldala a méltán világhíres Goodreads.com, illetve kis hazánkban a Moly.hu.
Először az volt az elképzelésem, hogy erről a két oldalról fogok írni, de pár vicces kedvű egyetemi csoporttársam az eredeti cím mellé odaírt egy félmondatot, ami új utakra vezetett engem.
Library Thing, Moly, Goodreads, több nem jut eszembe – ez az apró megjegyzés igen elgondolkodtatott, mert a napokig tartó kutatás előtt tényleg nem ismertem én se másik könyves közösségi oldalt.
De immáron igen, ezeket a frissen talált kincseket szeretném bemutatni 5-10 mondatban.
Tovább »
Kamaszok a könyvtárban – Konferencián jártunk Szegeden
Katalisten, a könyvtárosok belső levelezési rendszeren keresztül kaptunk meghívót a mellékelt könyvtári konferenciára, ami látszólag nem teljesen vág az OIK profiljába. Megvallom őszintén, hogy én ki is töröltem első olvasás után a felhívást, de Sárközi Andrea, a Zeneműtárunk vezetője úgy gondolta, hogy ez az esemény jó alkalom lehet ötletek gyűjtésére.
Az első előadásban Pusztai Ádám gamification designer beszélt egyfelől a saját oktatási tapasztalatairól, másfelől arról, hogy miként lehet a játékosítást (gamification) felhasználni látszólag kevéssé kapcsolódó határterületekkel. Azt hangsúlyozta példáival, hogy játékszerűvé kell tenni a könyvtári élményt, például a könyvtárvezetést, a foglalkozásokat, de akár a Facebook oldalt is. Ádám előadása szórakoztató, mégis ötletgazdag volt, a könyvtári bingót én mindenképpen szeretném majd kipróbálni, akár több, korcsoportonként változó formában is.
Tovább »