KöltéSzerda // Válogatás Christian Morgenstern verseiből
(saját fotózás)
A velőtlen költészet
„A német Unsinnspoesie fogalmát talán érdemes a velőtlen költészet kifejezéssel visszaadni: ez a szó valóság érvényének megkérdőjelezésére ugyanúgy rákapcsolódhat (valótlanság ~ velőtlenség), mint az ebből következő, groteszk látásmódnak arra a bukfencező bátorságára, amelyet a nyársat nyelt esztéták az agyvelő nem-megfelelő működésével szeretnek összefüggésbe hozni. Konkrétan a 20. század első felének azon költőire alkalmazom e megtisztelő terminust, akiknek a többnyire apró, zajos és füstös kabarékban megszólalt, polgárpukkasztásból és filozófiából egybegyúrt, okos és játékos versei az Unsinnspoesie-t az angol nonsense poetry méltó rokonaivá avatják.” (1)
– írja Győrei Zsolt.
Christian Morgenstern (1871-1914)
„A huszadik századi német velőtlen költészet doyenje régi tájképfestő-családba született Münchenben. Tízéves korában vesztette el édesanyját, akitől az életen kívül alkalmasint a tüdőbajt is kaphatta. Járt katonaiskolába, tanult közgazdaságtant, 1894-től mégis újságíróként, lektorként, dramaturgként kereste kenyerét Berlinben, miközben Max Reinhardt kabaréja, a híres Schall und Rauch számára írt verseket. Többször járt Norvégiában, a nyelvet is megtanulta, több lbsen-drámát fordított németre. A misztikum iránti szenvedélyes érdeklődése hozta 1909-ben Budapestre, egy nemzetközi teozófiai kongresszuson vett részt. 1910-ben, tüdőbaja enyhülésekor vette feleségül Margareta Gosebruch von Liechsteint. A javulás azonban csalókának bizonyult. Többször, több szanatóriumban keresett gyógyulást betegségére, amely végül 1914 márciusában ragadta el.
Talán tájképfestő őseinek köszönhette, hogy kabaréköltőként pazarul eredeti képpel hívta fel magára a figyelmet, amikor a világ szemléletének új lehetőségeként a lengedezést javasolta egy bitófán.
„A bitóról másnak látszik a világ, s mindenki más dolgokat lát meg benne, mint mindenki más” – írta verseskönyve bevezetőjében. Az így megtapasztalt panoráma hangolta az 1905-ös Galgenlieder című kötet verseit filozofikussá és fanyarrá. Ezt a hangot erősítik a későbbi gyűjtemények: a címszereplő és annak von Korf nevű barátja szellemi kalandozásait összefoglaló Palmström (1910), továbbá a hagyatékban maradt versekből összeállított Palma Kunkel (1916) és a Gingganz (1919) is. Ezen kötetek anyagát elsőként özvegye gyűjtötte össze és adta ki férje egykori munkaadójánál és barátjánál, a korábbi Morgenstern-verseskötetek kiadójánál, Bruno Cassirernél 1932-ben.” (2)
Én most sem bitófás verseket nem válogattam, nem jelenik meg sem Palmström, sem pedig von Korf – ám a fenti költői stílust úgy gondolom, az általam kiválasztott költemények is visszaadják – legalábbis remélem. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Stermeczky Zsolt Gábor verseiből
(Portréfotó kifotózva a Tévedések tárgya című kötetből.)
Stermeczky Zsolt Gábor 1992-ben született, Budapesten él. Költő, ex-újságíró, hobbizenész, a Könnyűzenei párbeszédek sorozat ötletgazdája. (forrás1) (forrás2) Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás japán haikukból VI.
(saját fotózás)
Az öttel ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben a Béka toccsan a tóba : 222 japán haiku című kötetből szemezgetek.
A kötet a Napkút Kiadó égisze alatt látott napvilágot, a benne olvasható haikukat Kállay Kotász Zoltán ültette át magyarra. Ahogy az Utószó és köszönetnyilvánításban írja Kállay Kotász Zoltán, fordítói gyakorlat és nyelvtudás nélkül dolgozott, és a munkáját nem fordításnak, inkább ferdítésnek hívja. A formai és tartalmi hibák pedig az ő makacsságának köszönhetőek – ahol nem egyeznek a szótagszámok a haiku 5-7-5 szótagszámos formáját tekintve, ott ez szembe is tűnik. Mindezt részletesen a könyvben, én ennyivel be is fejezem a bevezető sorokat. Jöjjenek a haikuk. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás japán haikukból V.
(saját fotózás)
A néggyel ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben a Béka toccsan a tóba : 222 japán haiku című kötetből szemezgetek.
A kötet a Napkút Kiadó égisze alatt látott napvilágot, a benne olvasható haikukat Kállay Kotász Zoltán ültette át magyarra. Ahogy az Utószó és köszönetnyilvánításban írja Kállay Kotász Zoltán, fordítói gyakorlat és nyelvtudás nélkül dolgozott, és a munkáját nem fordításnak, inkább ferdítésnek hívja. A formai és tartalmi hibák pedig az ő makacsságának köszönhetőek – ahol nem egyeznek a szótagszámok a haiku 5-7-5 szótagszámos formáját tekintve, ott ez szembe is tűnik. Mindezt részletesen a könyvben, én ennyivel be is fejezem a bevezető sorokat. Jöjjenek a haikuk. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás japán haikukból IV.
(saját fotózás)
A hárommal ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben a Béka toccsan a tóba : 222 japán haiku című kötetből szemezgetek.
A kötet a Napkút Kiadó égisze alatt látott napvilágot, a benne olvasható haikukat Kállay Kotász Zoltán ültette át magyarra. Ahogy az Utószó és köszönetnyilvánításban írja Kállay Kotász Zoltán, fordítói gyakorlat és nyelvtudás nélkül dolgozott, és a munkáját nem fordításnak, inkább ferdítésnek hívja. A formai és tartalmi hibák pedig az ő makacsságának köszönhetőek – ahol nem egyeznek a szótagszámok a haiku 5-7-5 szótagszámos formáját tekintve, ott ez szembe is tűnik. Mindezt részletesen a könyvben, én ennyivel be is fejezem a bevezető sorokat. Jöjjenek a haikuk. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás japán haikukból III.
(saját fotózás)
A kettővel ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben a Béka toccsan a tóba : 222 japán haiku című kötetből szemezgetek.
A kötet a Napkút Kiadó égisze alatt látott napvilágot, a benne olvasható haikukat Kállay Kotász Zoltán ültette át magyarra. Ahogy az Utószó és köszönetnyilvánításban írja Kállay Kotász Zoltán, fordítói gyakorlat és nyelvtudás nélkül dolgozott, és a munkáját nem fordításnak, inkább ferdítésnek hívja. A formai és tartalmi hibák pedig az ő makacsságának köszönhetőek – ahol nem egyeznek a szótagszámok a haiku 5-7-5 szótagszámos formáját tekintve, ott ez szembe is tűnik. Mindezt részletesen a könyvben, én ennyivel be is fejezem a bevezető sorokat. Jöjjenek a haikuk. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás japán haikukból II.
(saját fotózás)
A legutóbbi szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben a Béka toccsan a tóba : 222 japán haiku című kötetből szemezgetek.
A kötet a Napkút Kiadó égisze alatt látott napvilágot, a benne olvasható haikukat Kállay Kotász Zoltán ültette át magyarra. Ahogy az Utószó és köszönetnyilvánításban írja Kállay Kotász Zoltán, fordítói gyakorlat és nyelvtudás nélkül dolgozott, és a munkáját nem fordításnak, inkább ferdítésnek hívja. A formai és tartalmi hibák pedig az ő makacsságának köszönhetőek – ahol nem egyeznek a szótagszámok a haiku 5-7-5 szótagszámos formáját tekintve, ott ez szembe is tűnik. Mindezt részletesen a könyvben, én ennyivel be is fejezem a bevezető sorokat. Jöjjenek a haikuk. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás japán haikukból I.
(saját fotózás)
Mostantól néhány szerdai blogbejegyzésben a Béka toccsan a tóba : 222 japán haiku című kötetből szemezgetek.
A kötet a Napkút Kiadó égisze alatt látott napvilágot, a benne olvasható haikukat Kállay Kotász Zoltán ültette át magyarra. Ahogy az Utószó és köszönetnyilvánításban írja Kállay Kotász Zoltán, fordítói gyakorlat és nyelvtudás nélkül dolgozott, és a munkáját nem fordításnak, inkább ferdítésnek hívja. A formai és tartalmi hibák pedig az ő makacsságának köszönhetőek – ahol nem egyeznek a szótagszámok a haiku 5-7-5 szótagszámos formáját tekintve, ott ez szembe is tűnik. Mindezt részletesen a könyvben, én ennyivel be is fejezem a bevezető sorokat. Jöjjenek a haikuk. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Jidi Majia verseiből
Jidi Majia (kép forrása: Jidi Majia (ford. Yu-Barta Erika, Rácz Péter, Szőcs Géza): Én, a hópárduc. Jidi Majia válogatott versei. Budapest, Magyar PEN Club, 2017. hátsó borító)
Jidi Majia 1961-ben született egy sajátos környezetben, a Sichuan tartománybeli Daliang-hegy vidékén, Zhaojue megyében […]. Családja az egyik legnagyobb múltú nuosu nemesi család, akiknél több évszázadon keresztül generációról generációra öröklődött a törzsi vezér titulusa – egészen az Új Kína kikiáltásáig (1949). Azt is mondhatjuk, hogy a költő édesapja volt az „utolsó mohikán”. Így Jidi Majia ahhoz a generációhoz tartozik, akik már rang és vagyon nélkül születtek. Ő már a hivatalos nyelvet, a mandarin kínait tanulta, sőt az egyetemen is kínai nyelvből diplomázott 1982-ben. Az irodalomhoz való vonzódása már fiatalon megmutatkozott s az 1980-as években ismert költő lett. Több műve megjelent angol, orosz, francia, spanyol, cseh, lengyel, román és német nyelven is. A magyar költészet nagy hatással volt rá, különösen József Attila művei. (Kínában Petőfin kívül József Attila és Arany János neve is ismert.) Jidi Majia a magyar költőhöz is írt egy verset, József Attilának címmel, melyet – előttük tisztelegve – e kötet záróakkordjaként jelentetünk meg. 1 Jidi Majia – eredetileg Jidi Lüegie Majia Lage […] – yi (nuosu) költő nevét és személyét gyakran emlegetik a nuosu eposszal együtt. Versei jó része tulajdonképpen ezeknek az eposzoknak a továbbélése. 2 Munkásságát több kínai és nemzetközi díjjal ismerték el: a kínai „Zhuang Zhongwen Irodalmi Díjjal” (1994), a „Solohov Irodalmi Emlékéremmel” (2006, Orosz Írószövetség), „A költészet területén nyújtott kiemelkedő teljesítményt elismerő oklevéllel” (2006, Bolgár Írószövetség), a kínai „Rou Gang Költészeti Díjjal” (2012), a dél-afrikai „Mkiva Humanitárius Díjjal” (2014), de elnyerte a kínai „Költői Lélek Díjat” (2015) és a „HOMER – Európai Érem a Költészetért és a Művészetért” nevű díjat (2016), valamint a „Bukaresti Írószövetség Költészeti Díját” is (2016). Jelenleg ő a Kínai Lu Xun Akadémia rektora és a Kínai Írószövetség alelnöke. 2007-ben az ő kezdeményezésére szerveződött a Qinghai-tó Nemzetközi Költészeti Fesztivál, ami két évente kerül megrendezésre, a világ különböző országaiból érkező kétszáz költő részvételével. […] Gyönyörű természeti környezetben, a Liang-hegy nagy vonulatának tetején, Dajishaluoban lévő ősei házát a nemzetközi költészet alkotó műhelyévé alakíttatta. 2016-ban ugyancsak az ő kezdeményezésére szerveződött a Xichang Nemzetközi Költészeti Fesztivál, és épült meg – Xichang városában, a Daliang-hegy oldalában – a Qionghai-tóra néző Nuosu Kulturális Múzeum és Nemzetközi Költészeti Alkotó Központ – Ai Weiwei tervei alapján. A költészet által Jidi Majia így a szülőföldje számára kinyitott egy titokzatos ablakot a világ felé. 3 A ma az egyik legnagyobbnak tartott kortárs kínai költő egy sajátos világba kalauzolja olvasóit. Írásain keresztül Kína egyik nemzetiségét, a yi-ket, másnéven a nuosukat ismerhetjük meg. 4 A yi-k sokféleképpen nevezik magukat: nisu, nuosu, luowu, sani, axi, lolo. A különböző elnevezések elsősorban a nyelvjárás és a viselet különbözőségéből adódnak A liangshani yi-k nuosunak hívják magukat. 5 Az írónő [korábban említi a szöveg, hogy ő Tie Ning, a Kínai Írószövetség elnöke] különösen kiemeli a költő munkásságának eredményeit, a tekintetben, hogy nagyban hozzájárult a kínai költészet fejlődésének előmozdításához, valamint a kínai és külföldi költők eszmecseréjének ösztönzéséhez. 6 Jidi Majia a kortárs kínai költők közül a legtöbbet fordított költő. Közel harminc országban kiadták már a műveit. 7 Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás Lapis József verseiből
(saját fotózás – fülszöveg a Beszédtöredékek a halálról című könyv hátulsó borítójáról)