90 éve született Lázár Ervin
(Saját fotózás.)
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem.”
– Így kezdődik Lázár Ervin méltán legnépszerűbb, legolvasottabb műve, A Négyszögletű Kerek Erdő. Ezt a zseniális meseregényt a hétvégén éppen harmadszorra olvastam el, és természetesen ismét elbűvölt, kacagásra késztetett a számosnál számtalanabb nyelvi és átvitt értelmű poén. Tovább »
Tánc világnapi ajánló
Tánc – történet – könyvek – könyvtár – Zeneműtár
(Fuchs Lívia: Száz év tánc. Kép forrása: L’Harmattan kiadó.)
1982 óta, immáron 44 éve, április 29-én ünnepeljük a tánc világnapját az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének döntése nyomán. 1727-ben ezen a napon született Jean-Georges Noverre francia táncművész, balettmester, koreográfus és balett-teoretikus, akit a balett műfajának jelentős megújítójaként tart számon a tánctörténet. Levelek a táncról és balettekről című könyvét (1760-ban egyszerre adták ki Lyonban és Stuttgartban), ma is aktuális témái miatt, esztétikai alapműként tartja számon a szakirodalom. Magyar nyelven is olvasható újrakiadása a L’Harmattan kiadónál jelent meg 2008-ban. Tovább »
Janikovszky Éva az OIK-ban
A ma 100 éve született Janikovszky Évára emlékezünk.
„Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.”
– Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?
Janikovszky Éva Kucses Éva Etelka Nanetta néven látta meg a napvilágot 1926. április 23-án Szegeden. Szülei: Bartos Júlia Lili és Kucses Pál.
2026. januárjáig 35 könyve jelent; köteteit 30 nyelven érheti el a világon több millió olvasó, ezek a könyvek számos más művészeti területen dolgozó alkotót inspiráltak.
Különleges, humorral átszőtt stílusával vált népszerűvé. Írásaiban gyakran a gyermeki gondolkodás, a felnőtt-gyermek kommunikáció és a családi élet hétköznapi helyzetei jelennek meg, melyeket szeretetteljes, ironikus hangvétellel dolgozott fel.
Életrajz forrása:
https://janikovszkyeva.hu/
Vannak mondatok, amelyeket első olvasásra, másodikra, sokadikra is nevetés kísér, és van egy magyar írónő, aki szerencsénkre rengeteg ilyen mondatot írt.
A Kire ütött ez a gyerek? kamasz monológ eme idézetét múlt héten beküldtem a családi csoportba, és mindhárom gyereknél betalált, egyaránt nevetős fejjel jutalmazta a 13 éves, a 16 éves és a 22 éves is.
De már általános iskolában színpadon is hallottam ezt a mondatot, a legkisebb osztályától, színjátszó gálán, még 2016-ban.
Tovább »
Ajánló: Japán irodalom
(Saját fotózás.)
„A kedvenc könyveimet újra és újra elolvastam, néha csukott szemmel beszívtam ismerős illatukat. Elég volt ez az illat, a könyvek lapjainak érintése, hogy boldognak érezzem magam.”
Jane Austen 250+
„Vallomás: Körülbelül kétszázszor olvastam már a Büszkeség és balítéletet. Elrévedeztem az olyan szavakon mint pediglen, pórul jár, boldogság. Mindig gyötrődöm, hogy Elizabeth és Mr. Darcy tényleg összejön-e. Olvassa el! Biztosan élvezni fogja.”
– ezeket a szavakat Kathleen Kelly írja e-mailben a Szerelem hálójában című filmben, és magyar szinkronhangján egyidőben a néző is hallhatja. (A filmben a képünkön látható kiadást olvassák.) Az 1998-ban bemutatott vígjátékra hangolt romantikus filmben a kulturális hagyomány több szempontból is hangsúlyt kap. Az első párbeszéd rögtön arra kérdez rá, vajon a számítógépek használatának gyors elterjedése veszélyezteti-e az eddig kialakult civilizációs értékeket. A film teljessége aztán határozottan cáfolja az ilyen félelmeket: a két főszereplő éppen a számítógépes levelezés segítségével talál egymásra, és ennek során – mint idéztem – az irodalmi hagyomány, elsősorban a Büszkeség és balítélet kap meghatározó szerepet. A film úgy is értelmezhető, mint a tavaly december 16-án 250 éve született Jane Austen regényének interpretációja. Tovább »
Az idei irodalmi Nobel-díj apropóján
A szerző adománya az OIK állományában
Fotók: Schmidt Anna és Juhász István
Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, kortárs magyar író nyerte el. Ennek apropóján szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani egyedülálló gyűjteményünket, mely két szempontból is különleges. Egyrészt megannyi nyelven olvasható Krasznahorkai művekről van szó, másrészt, és ez adja igazán a különlegességét, hogy maga a szerző adományozta őket az OIK-nak. Tovább »
Aki nemet mondott Mussolininek
Görögország nemzeti ünnepének margójára
1940. október 28. Görögország nemzeti ünnepe. 85 évvel ezelőtt ezen a napon szólította fel Mussolini nevében Emanuele Grazzi athéni nagykövet Joannis Metaxas (1871-1941) miniszerelnököt, hogy engedje belépni katonáit Görögország területére, ami gyakorlatilag az ország megszállását jelentette volna. Az 1936. augusztus 4-től hivatalban lévő Metaxas egy szóval válaszolt: OHI! (Nem!) Másnap az Albániában állomásozó olasz csapatok támadást indítottak Görögország ellen, de a gyors villámháború helyett hónapokig tartó küzdelem következett. Ezzel Görögország is világháborús hadszíntér lett. Tovább »
Görög könyvajánló – Elena Huzúri regényei
(Elena Huzúri. A kép forrása.)
Elena Huzúri görög író, költő 1981-ben kezdte pályáját. 1995 óta publikál tanulmányokat, recenziókat és esszéket. Később, a 2000-res évek elején kezdett el regényeket írni. Regényeire jellemző, hogy a kollektív traumákról, az olyan megrázó eseményekről ír, amelyek nemcsak egyéneket, hanem egész közösségeket, társadalmi csoportokat érintenek – és hatásuk generációkon átívelően is fennmaradhat. A történetek az emlékezetről szólnak, arról, hogyan éli meg a következő generáció a történelem nehéz időszakait és mit ad át ebből a rákövetkező nemzedéknek.
Huzúri jelenleg újságíróként, kritikusként, kiadói tanácsadóként tevékenykedik. Tovább »
A hét könyve – John Dos Passos: Manhattan transfer
Száz éve jelent meg a világsikert hozó Manhattan transfer
1925-ben jelent meg az amerikai John Dos Passos (1896‒1970) regénye, a Manhattan transfer (Manhattani kalauz, ford. Bartos Tibor). Sikerét elsősorban újszerű írástechnikájának köszönhette, melyet figyelmet lekötő, komoly, de mégis könnyeden olvasmányos tartalommal tudott megtölteni. Tovább »
A hét könyve – Szőllősy Klára, Caruha Vangelió: Az Olimposztól Angyalföldig
(Saját fotózás.)
A közelmúltban olvastam az 1969-ben megjelent „Az Olimposztól Angyalföldig” című könyvet, mely az idén januárban elhunyt Caruha Vangelió életútját mutatja be 1940 és 1969 közt. Szőllősy Klárával közösen írt könyvük számos életrajzi adatot tartalmaz, emellett annyira lendületes, magával ragadó, amennyire Vangelió maga is volt. Tovább »