Aki nemet mondott Mussolininek
Görögország nemzeti ünnepének margójára
1940. október 28. Görögország nemzeti ünnepe. 85 évvel ezelőtt ezen a napon szólította fel Mussolini nevében Emanuele Grazzi athéni nagykövet Joannis Metaxas (1871-1941) miniszerelnököt, hogy engedje belépni katonáit Görögország területére, ami gyakorlatilag az ország megszállását jelentette volna. Az 1936. augusztus 4-től hivatalban lévő Metaxas egy szóval válaszolt: OHI! (Nem!) Másnap az Albániában állomásozó olasz csapatok támadást indítottak Görögország ellen, de a gyors villámháború helyett hónapokig tartó küzdelem következett. Ezzel Görögország is világháborús hadszíntér lett.
Metaxas, a kefalóniai származású katonatiszt és politikai vezető, a 20. századi Görögország egyik legmeghatározóbb alakja. Diplomáciai érzéke, katonai felkészültsége és előrelátó politikai gondolkodása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy nevéhez egy sorsfordító korszak fűződjön a görög történelemben. Nem csupán a hadsereg magas rangú tisztje és stratégája volt, hanem olyan ember is, akit mély erkölcsi tartás, hazaszeretet, valamint a görög történelem és kultúra iránti őszinte tisztelet jellemzett. Határozottság, önfegyelem és elkötelezettség vezérelte minden döntésében, melyek mögött mindig ott húzódott a mértékletesség és a stabilitás iránti törekvés. A természet, a zene és a képzőművészet iránti szeretete, valamint odaadó férjként és családapaként mutatott példás magatartása sokak elismerését elnyerte.
A balkáni háborúk idején tisztként szolgált, és szilárd meggyőződése volt, hogy a hadseregnek távol kell maradnia a politikától és a diktatórikus hatalmi játszmáktól. Ugyanakkor, amint a nemzet jövője veszélybe került, felismerte, hogy a rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek. 1936. augusztus 4-én, II. György király egyetértésével diktatúrát vezetett be az országban. Célja nem a hatalom kizárólagos birtoklása volt, hanem az ország katonai és társadalmi felkészítése az elkerülhetetlen konfliktusra.
Amikor 1940-ben Mussolini követén keresztül ultimátumot adott át neki, Metaxas válasza történelmi jelentőségűvé vált: egyértelmű volt, hogy Görögország nem hajol meg Olaszország akarata előtt. A választ nem csupán diplomáciai elutasításként értelmezhetjük, hanem egy mélyebb üzenetközvetítésnek is: a görög nép az erkölcs és a hazafiság oldalára állva, fegyelmezetten, hősiességgel és egységben kész volt arra, hogy megvédje szabadságát és nemzeti eszméit.
Figyelmükbe ajánlom Ioannis Metaxas életrajzát, amelyet Spyros Melas írt néhány évvel a második világháború vége után, 1949-ben. Az író különös jelentőséget tulajdonít Metaxas éleslátásának, jó ítélőképességének és stratégiai tehetségének, amit politikai ellenfelei is elismertek. A mű azért is különleges, mert olyan időszak után íródott, mikor Metaxas személye még élénk viták tárgya volt.
A Historia Kiadó könyve az Országos Idegennyelvű Könyvtárban elérhető és kölcsönözhető.
Pancsosz Alexandra
Vélemények
Hozzászólás küldése