A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja : Kávészünet

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja

1946. január 19-én Budaörsről indult az első vonat a kollektív bűnösség elve alapján hazájukból elüldözött magyarországi németekkel. Egy 1945 decemberében született rendelet alapján a kitelepítés azokra vonatkozott, akik az 1941. évi népszámláláson német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallották magukat. 1948. június 30-ig megközelítőleg 220 ezer személyt deportáltak nemzetiségi hovatartozása miatt, a legnagyobb számban Soroksár, Budaörs, Zsámbék és Bácsalmás településekről.

A Magyar Országgyűlés 2012-ben nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének hivatalos emléknapjává. Ezzel Magyarország lett az első európai állam, amely elismerte a német kisebbség II. világháborút követő üldöztetésének igazságtalanságát.

A kitelepítés kétségkívül a legnagyobb trauma a magyarországi németek történelmében, erre az országszerte fellelhető kitelepítési emlékművek száma is utal. Ezek nagy részét a rendszerváltás után állították, amikor már korlátozások nélkül tarthattak megemlékezéseket. Az emlékműveken leggyakrabban ugyanazok a motívumok jelennek meg. Ilyenek például az ajtó, a bőrönd, a hátrahagyott háziállat, a sín vagy a vasúti vagon.

Érdekesség, hogy amíg a magyar terminológiában a kitelepítés (Aussiedlung) szót használják leggyakrabban, addig németül szinte kivétel nélkül az elűzés, elüldözés (Vertreibung) kifejezéssel illetik az eseményeket.

Január 19-én minden évben megemlékeznek a magyarországi németeket sújtó szörnyű eseményekről. Az állami ünnepség mellett – amelynek minden évben más település ad otthont – kisebb-nagyobb regionális és helyi megemlékezéseket is tartanak.

Molnár Dorottya

Vélemények

Hozzászólás küldése