A hét könyve – Lisa Hannett: Viking nők
(saját fotózás)
A könyv fülszövege:
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek szerető családjuk és törékeny szívük van. A lelkem mélyén mégis aggodalommal tölt el a tudat, hogy kultúrájuknak sötét aspektusai is léteznek: az erőszak, amely végigvonul az életükön (a csatatéren, de azon kívül is), a traumák, amelyeket más embereknek (ellenségeiknek, szomszédaiknak, rabszolgáiknak) okoznak, valamint az emberáldozatok. A brutalitás nem korlátozódik a férfiak világára, sok nő is kegyetlen, gyakran egyenesen ijesztően félelmetes, jóllehet ezzel egyidejűleg a viking világ nagyszerű vívmányairól és csodáiról csak áradozni tudok… Azok a történetmesélők, mint amilyen én is vagyok, mindig ezekből az ellentmondásokból és rejtélyekből táplálkoznak.
Ha azt a szót halljuk, hogy viking(ek), magas, szakállas, egyik kezében fejszét, másikban pajzsot szorongató, vérszomjas férfiakat látunk magunk előtt, akik kolostorokat és falukat fosztanak ki, majd égetik porrá őket. Pedig ezek az óészaki népek nem csak sztereotípiákból állnak. Mint oly sok más esetben, filmekben, regényekben velük kapcsolatban nem esik szó, vagy csak nagyon ritkán, a mögöttük levő nőkről, asszonyokról. Azokról a fontos szereplőkről, akik lehetővé tették, hogy például a férfiak ne üres hassal, rongyokba burkolódzva induljanak a portyáikra.
Az írónőt elvarázsolta a vikingek világa, túllépve az általános megjelenítésen, olyan embereket akart bemutatni a könyvében, akik nemcsak erőszakosak és brutálisak, hanem csodálatos kultúrájuk, mítoszaik is vannak. Az izlandi sagákban leírt történetek mind egy-egy fontos(nak vélt) eseményről, személyről írnak, legyenek azok akár harcosok férfiak vagy (nem feltétlenül) harcos nők. Ebben a műben Hannett kilenc hétköznapi nőről, asszonyról ír, akik valamilyen módon különlegesek, de elsősorban feleségek, anyák, ám lehetnek hercegnőből lett rabszolgák vagy látnokok is. A könyv nem csak ismeretterjesztő. A fejezetek két részből állnak, jól elkülönülve egymástól. Az egyikben egy fiktív, „regényesen” elbeszélt történetben bemutatja a nőt, egy kerek kis „mesét” költve köré, a másik részben pedig azt, hogyan szerepelt a sagában. Azoknak is jó olvasmány lehet a könyv, akik eddig csak regényekben találkoztak velük, de azoknak is, akik a kalandozások mellett a mindennapjaikról, szokásaikról, életükről is szeretnének olvasni.
Lisa Hannett: Viking nők katalógusunkban >>>
Kanta Krisztina
Vélemények
Hozzászólás küldése