90 éve született Lázár Ervin
(Saját fotózás.)
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem.”
– Így kezdődik Lázár Ervin méltán legnépszerűbb, legolvasottabb műve, A Négyszögletű Kerek Erdő. Ezt a zseniális meseregényt a hétvégén éppen harmadszorra olvastam el, és természetesen ismét elbűvölt, kacagásra késztetett a számosnál számtalanabb nyelvi és átvitt értelmű poén.
Olyan könyv ez, amelyet gyerekként azért érdemes elolvasni, mert a rengeteg szereplő között magára találhat az olvasó, hiszen ki nem szokott nagyképű lenni, mint Bruckner Szigfrid csodaoroszlán; okoskodó lenni, mint Aramo, a nagyeszű nyúl; vagy éppen szeleburdi, csintalan lenni, mint Vacskamati?
A Négyszögletű Kerek Erdő önálló mesék füzére, amit a szereplők személye tesz egységessé; a könyvnek nincs összefüggő története, önálló kalandok sorozatából áll. Mindenkit, így az írót is, Mikkamakka hívott az erdőbe együtt lakni, és noha különbözőek a karakterek, mindenki különc, bolondos, és ezért a valódi világba nem tudnak beilleszkedni. A mesekönyv ihletője a péceli Csunya-erdő.
A kötet utolsó, hosszabb tanmeséje a Gyere haza, Mikkamakka! című történet, önálló kötetben is kiadásra került. A hiszékeny társaságot rászedi Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, a meseregény állandóan rosszkedvű karaktere. Elhiteti hőseinkkel, hogy jönnek őket leigázni a POMOGÁCSOK, az általa kitalált lények.
Mikkamakka háta mögött és nélküle lezajló mese egyszerre szól a babonás képzelődésről, rémhírek komolyan vételéről; illetve a csoportnyomásról, megalkuvásról is. Példaértékű történet, felnőttfejjel is.
(Borító forrása a Moly.)
Mint ahogy izgalmas, okító példázat Lázár Ervin egyetlen regénye, A fehér tigris, amely először 1971-ben látott napvilágot. A kisregény komor, de tanulságos olvasmány, a történet fő mozgatórugója a főszereplő és a hatalomban lévők kapcsolata, valamint a behódolás és az uralom. Magyar szerzők ritkán írnak, írtak mágikus realista műveket, az olvasók fogadtatása az első pillanattól kezdve vegyes volt.
A fehér tigris egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Makos Gábor mellé egy fehér tigris társul kéretlenül. Mindenhová követi és parancsait teljesíti. Mit kezd a főhős az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Vajon tud-e úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, vagy inkább az erőszakot választja?
Nem árulom el a regény végét, azonban jó szívvel ajánlom Lázár Ervin minden, OIK-ban kölcsönözhető művét az alábbi elérhetőségen:
Lázár Ervin művei az OIK-ban https://moly.hu/polcok/lazar-ervin-muvei-az-oik-ban
Czene Mariann
Vélemények
Hozzászólás küldése