Élménybeszámoló a 2024. december 4-én tartott irodalomterápiás alkalomról
(Szigorúan a csoporttitok megtartásával.)
Erre az alkalomra 11 fő regisztrált, 4 fő jelezte, hogy mégsem tudna jönni (időben – az időben ideérésre vagyis inkább épp az időben ide nem érésre ilyenkor háklis vagyok). Az a 7 fő pedig, aki nem jelzett semmit, mind meg is jelent. 🙂 Az irodalomterápia senkinek sem volt ismeretlen dolog, és majdnem mindenki volt már legalább egyszer nálam csoporton. Tovább »
A hét könyve – Scott Kelly: Egy év az űrben
Egy év az űrben. Izgalmasan hangzik. Hogyan lehet étkezni, mosakodni, aludni, dolgozni, egyáltalán élni egy évig súlytalanságban? Hogyan hat az emberi szervezetre a gravitáció nélküli lét? Tovább »
Andrzej Kuśniewicz emlékei az Osztrák–Magyar Monarchiáról
„Az irodalmat nem küldetésemnek tekintem, hanem élvezetnek. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez az irodalom komolytalan megközelítése.” […]
(Beszélgetések írókkal, Z. Taranienko, 1986, 461. o.)
A krakkói képzőművészeti akadémián tanult, majd a Jagelló Egyetemen jog- és politikatudományi diplomát szerzett. Ezután megkezdte diplomáciai szolgálatát Csehszlovákiában és Franciaországban. A világháború után a Lille-i főkonzulátust vezette és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjaként dolgozott. Tovább »
Tanulók csoportos látogatása másként – kol(i)rodalomterápia
Aki követi az OIK életét, tudhatja, hogy szoktam tartani irodalomterápiás csoportüléseket.
Aki követi az OIK életét, azt is láthatja, hogy szoktak jönni iskolások csoportos könyvtárlátogatásra. Egy ideje nagyrészt én szoktam a csoportokat fogadni (általános könyvtárbemutatás, állományismertetés, épületséta), de természetesen nem én vagyok az egyetlen, aki csoportokat fogad.
2024. november 26-án, kedden, különleges dolog történt: kollégista középiskolások jöttek a Káldor Miklós Kollégiumból, hogy részt vegyenek egy irodalomterápiás foglalkozáson. A tanulókat Pálinkás Melinda nevelőtanár kísérte, aki aktívan részt is vett az alkalmon. Melindával egyetemi csoporttársak voltunk, és ő vetette fel, hozna kollégistákat hozzánk, hogy megtapasztalhassák az irodalomterápia módszerét. Nyitott ajtókra talált, így ez meg is valósulhatott.
(A beszámolómban tekintettel vagyok a csoporttitok megtartására. Az élménybeszámoló és a képek a részt vevő tanulók tudtával és beleegyezésével készültek.) Tovább »
A hét könyve – Lisa Hannett: Viking nők
A könyv fülszövege:
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek szerető családjuk és törékeny szívük van. A lelkem mélyén mégis aggodalommal tölt el a tudat, hogy kultúrájuknak sötét aspektusai is léteznek: az erőszak, amely végigvonul az életükön (a csatatéren, de azon kívül is), a traumák, amelyeket más embereknek (ellenségeiknek, szomszédaiknak, rabszolgáiknak) okoznak, valamint az emberáldozatok. A brutalitás nem korlátozódik a férfiak világára, sok nő is kegyetlen, gyakran egyenesen ijesztően félelmetes, jóllehet ezzel egyidejűleg a viking világ nagyszerű vívmányairól és csodáiról csak áradozni tudok… Azok a történetmesélők, mint amilyen én is vagyok, mindig ezekből az ellentmondásokból és rejtélyekből táplálkoznak.
KöltéSzerda // Válogatás Lőrincz P. Gabriella verseiből
Lőrincz P. Gabriella (1982, Beregszász – ) az Irodalmi Jelen Költészeti Díjával kitüntetett költő, író. 2020-tól Térey János-ösztöndíjas. (forrás) Tovább »
A hét könyve – Szekrényes Miklós: Meghalni olyan / Élni olyan
A kötet érdekessége, hogy a könyv mindkét oldalán el lehet kezdeni az olvasást. Az egyik oldal a Meghalni olyan, a másik oldal pedig az Élni olyan címet kapta. Ha a könyv külsejéről ejtettünk szót, ne feledkezzünk meg a borítójáról sem. A puzzle darabkákból összerakott kép utalhat arra, hogy sok apró dologból áll össze a teljes egész. Tovább »
Josef Škvorecký születésének 100. évfordulója
Josef Škvorecký 1924. szeptember 27-én született az észak-kelet csehországi Náchodban. A háború után a prágai Károly Egyetem angol és filozófia szakán szerzett diplomát. 1951-ben doktorált Thomas Paine-ről szóló értekezésével. Utána tanított, két évig katonáskodott, majd Prágában telepedett le, ahol könyvszerkesztőként dolgozott. Innen datálódik jelentős műfordítói tevékenysége, melynek köszönhetően ma olyan világhírű amerikai szerzők művei olvashatók cseh nyelven, mint Hemingway, Faulkner vagy S. Lewis. Tovább »
A hét könyve – Ian McEwan: Mi, gépek
„A legkorszerűbb játék, korok álma ült előttünk, a humanizmus győzelme – vagy halálangyala.”
Ian McEwan angol regény- és forgatókönyvíró. A szélesebb közönség a Vágy és vezeklés című regénye miatt ismerheti, amelyből 2007-ben film is készült (több másik művéből is készült filmváltozat, a legtöbb a ’90-es években, mint például az Enduring love, a The innocent, de később is kerültek a filmvászonra művei).
Első novellagyűjteménye 1975-ben jelent meg, amellyel elnyerte a Somerset Maugham-díjat. 2008-ban felszólalt a szélsősége iszlamizmus ellen, amelynek a tagjai gyűlöletet és erőszakot szítanak minden és mindenki ellen. Emiatt több kritika is érte, de egy nyilvánosan megjelent kijelentésében tisztázta a „félreértést”, miszerint nem az iszlám vallást kritizálta, hanem azokat, akik csak a saját értelmezésüket fogadják el. McEwan több alkalommal is nyilvánosan kiállt az igazságtalanság ellen. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás kortárs lengyel költők verseiből VI.
Az öttel ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben A sárkány szemébe nézek, és vállat vonok : 31 kortárs lengyel költő c. kötetből szemezgetek.
A kötet a Petőfi Irodalmi Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, többedjére nyúlok ilyen kiadású kötethez, így lenyesem a többi információt. 🙂
Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon.
Figyelem! Ebben a bejegyzésben a nyugalom megzavarására alkalmas tartalom (=trágár szavak) található! Tovább »