A hét könyve – Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regénye egy izgalmas és érzelmekkel teli történetet mesél el, amely egy férfi életének fordulópontjait mutatja be. A főszereplő egy kisvárosban él, ahol szembesül múltjának titkaival és eltemetett emlékeivel. A történet során mélyen belemerülünk a karakter belső világába, miközben a szerző hitelesen ábrázolja a közösség életét és a társadalmi dinamikákat. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás kortárs lengyel költők verseiből III.
(saját fotózás)
A kettővel ezelőtti szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben A sárkány szemébe nézek, és vállat vonok : 31 kortárs lengyel költő c. kötetből szemezgetek.
A kötet a Petőfi Irodalmi Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, többedjére nyúlok ilyen kiadású kötethez, így lenyesem a többi információt. 🙂
Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon. Tovább »
Élménybeszámoló az OIK 2024-es Nyílt Napján tartott irodalomterápiás alkalomról
(Szigorúan a csoporttitok megtartásával.)
A csoportülés Puskás Dániel költő irodalmi közreműködésével zajlott.
(A bejegyzés a kép után folytatódik.)
(A fénykép a csoporttagok beleegyezésével készült és került ki. Készítette: Madarász Tímea.)
Szép számmal regisztráltak a szeptember 27-i, nyílt napi irodalomterápiás csoportülésre, tudomásom szerint 13 fő. Közülük 8 fő jött el és vett részt, valamint munkatársaimtól utána megtudtam, hogy késve jöttek volna még páran, de mivel ez egy intim közeg, ahol a késők kizökkenthetik a már bent lévő csoporttagokat, a késésekre általában érzékeny vagyok. Maximum negyed órát szoktam várni, ezt most is megtettem. Sajnálom, de számomra a finoman elegáns késés fér csak bele, nálam pedig ez a negyed óra az. Tovább »
A hét könyve – Haász János: Apám óriás lesz
Még azelőtt olvastam Haász János novelláskötetét, mielőtt az OIK állományába került volna. Engem nagyon megérintett, nagyon hálás vagyok azért, hogy megszülettek ezek a novellák. Haász János (vissza)adott egy nagy darabot a harmincegy évemből, rengeteget adott nekem. Gyönyörűen ír. Valóságosan ír. Az életről ír. A halálról ír. Arról ír, amire szüksége van a léleknek. Szerintem. Tovább »
Két hazám – Konrad Sutarski születésnapja
„Meglátogatlak szülőhazám nem tudván
már csak vendég vagyok nálad vagy otthonomba térő […]
Nem vágyakozom utánad hisz messziről is mindig veled vagyok ebben a másik hazában
melynek illata mint a tiéd bár ő nem te vagy …”(Részlet a Napod című versből, Cséby Géza fordítása)
Konrad Sutarski költő, esszéíró, műfordító és gépészmérnök, feltaláló 1934. szeptember 21-én született Poznańban. Egy budapesti tanulmányút alkalmával ismerkedett meg a feleségével, akivel 1965 óta él hazánkban. Díjnyertes mezőgazdasági gépeket tervezett, és emellett esti elfoglaltságnak tekintette a verselést és a műfordítást.
Még szülőföldjén élt, és már akkor mélyen megérintette az ’56-os forradalom híre. Véradónak jelentkezett, és részt vett a lengyelországi szimpátiatüntetéseken. Ekkor születtek meg első magyar vonatkozású versei Térségek, Kalauz és (talán a legszebb) Szenteste címmel. Társalapítója lett a legendás poznańi Wierzbak irodalmi csoportnak, amely a lengyel irodalom történetében addig példátlan országos költői fesztiválokat szervezte.
Később egy interjúban elárulta, hogy mindig azt érezte, ha el kellene hagynia Lengyelországot, csak Magyarországon telepedne le.
Itthon 1976-ban indult az irodalmi pályája, egy nevét viselő verseskötettel, az Európa Kiadónál. Ezt követte a Radnóti Miklós-válogatás, amellyel saját hazájában ért el szép szakmai sikereket.
Baráti kapcsolatba került verseinek fordítóival. Weöres Sándor, Tornai József, Fodor András, Csoóri Sándor és a szomszédban lakó Somlyó György öntötték magyar szavakba Konrad Sutarski gondolatait.
A rendszerváltozás után új úton indult tovább. A Budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója lett, majd az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat háromszor megválasztott elnökeként hallhattunk róla. Kezdeményezésére létrejött a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, amely a két nép ezeréves kapcsolatának emlékét hivatott ápolni. Hat éven át igazgatta az intézményt.
Mai neve: Lengyel Kutatóintézet és Múzeum (kép forrása)
A hét könyve – Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Minden olvasó keres valamit a könyvekben, ahogy azok is egy életen át keresnek, akik írnak. A mű fő gondolata ez az állandó keresés.
Egy fiatal szenegáli író Párizsban felfedez egy legendás könyvet. A címe Az embertelenség labirintusa és 1938-ban adták ki. Szerzőjét néger Rimbaud-ként emlegették, de műve olyan botrányt keltett a maga korában, hogy a szerző inkább eltűnt. A könyvet felfedező író nyomozni kezd titokzatos elődje után és tragédiák egész sorára bukkan. Minél több részletet tud meg, annál erősebb lesz a késztetése, hogy megtalálja a titokzatos T. C. Elimant. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás kortárs lengyel költők verseiből II.
(saját fotózás)
A legutóbbi szerdai bejegyzéstől kezdve néhány szerdai blogbejegyzésben A sárkány szemébe nézek, és vállat vonok : 31 kortárs lengyel költő c. kötetből szemezgetek.
( A K ö l t é S z e r d a r o v a t b e j e g y z é s e i
k é t h e t e n t e k ö v e t i k m a j d e g y m á s t
i n n e n t ő l k e z d v e . )
A kötet a Petőfi Irodalmi Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, többedjére nyúlok ilyen kiadású kötethez, így lenyesem a többi információt. 🙂
Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon. Tovább »
A hét könyve – Arnaud Dudek: Légy észnél
Arnaud Dudek Légy észnél című könyve egy különleges kisregény, mely finom humorral és érzékenységgel kalauzolja az olvasót egy fiatal férfi életének meghatározó pillanatai közé. A történet főhőse, Martin Leroy, egy átlagosnak tűnő ember, aki hirtelen elveszíti munkáját, és ez a fordulat új irányba tereli életét. A könyv egyik erőssége Dudek stílusa, mely könnyed, mégis mély érzelmi rétegeket tár fel. A szerző ügyesen játszik a mindennapi helyzetek abszurditásával, miközben betekintést nyújt a hétköznapi ember küzdelmeibe és reményeibe. Tovább »
A hét könyve – Joanna Concejo: T mint tenger
(Vas Viktória fordítása)
(saját fotózás)
Joanna Concejo 1971-ben született Slupsk városában, Lengyelországban, aki a poznańi University of Fine Arts-ban végzett 1998-ban. Állományunkban található még magyarul az általa illusztrált, Olga Tokarczuk által írt Az elveszett lélek (Kellermann Viktória fordítása) is. Ennek, valamint a posztban bemutatott T mint tenger című könyvének magyar kiadása a Csirimojó Kiadóhoz köthető. Tovább »
KöltéSzerda // Válogatás kortárs lengyel költők verseiből I.
(saját fotózás)
Mostantól néhány szerdai blogbejegyzésben A sárkány szemébe nézek, és vállat vonok : 31 kortárs lengyel költő c. kötetből szemezgetek.
A kötet a Petőfi Irodalmi Ügynökség kiadása, az 1749-könyvek sorozat egyik tagja, többedjére nyúlok ilyen kiadású kötethez, így lenyesem a többi információt. 🙂
Életrajzi adatokat nem adok meg, hogy ne legyen befogadhatatlanul hosszú – akit érdekel, a könyvben vannak rövid életrajzi adatok, lentebb meg van adva katalóguslink esetleges félretételhez a megszokott módon. Tovább »